A cranio-sacralis elnevezés a cranium (koponya) és a sacrum (keresztcsont) funkcionális egységére utal. A rendszer az agyat és a gerincvelőt körülvevő és azt védő kötőszöveti hártyából (dura mater), valamint az abban képződő és keringő agyi-gerincvelői folyadékból (liquor) áll.
Itt fejlődik a központi idegrendszer, mely minden szervvel összeköttetésben áll, és ezáltal működésükre is hatással van. Az agyhártyák mellett azok a csontok is részét képezik a rendszernek, melyek érintik az agyhártyákat és az agyhártyákkal összekötött kötőszövetes állományt.
Mindebből kifolyólag a cranio-sacralis rendszer szoros kölcsönhatásban áll a csont- és izom-rendszerrel, az idegrendszerrel, az érhálózattal, a nyirokkeringéssel, a légzőrendszerrel, valamint a hormonális biokémiai folyamatokkal.
Testünk harmonikusan működésének alapfeltétele, hogy az agyi-gerincvelői folyadék akadálytalanul áramolhasson a cranio-sacralis rendszerben.
A cranio-sacralis terápia egy különlegesen gyengéd, mégis rendkívüli módon hatékony kezelési forma. Jellemzője a koponyacsontok mikromozgásainak korrigálása, melynek segítségével hatást gyakorolhatunk a test egyéb részeire, szerveire, szervrendszereire. A terápia célja a kötőszövetes határok ellazítása, az ízületi feszültségek oldása, az izomrelaxáció, az idegi funkciók harmonizálása, az agyi-gerincvelői folyadék áramlásának normalizálása, valamint a koponyán belüli keringésének javítása.
A terápia általánosan javítja az életminőséget, de segít konkrét betegségek, problémák kezelésében is. Serkenti a szervezet természetes öngyógyító folyamatait, csökkenti a stresszt, javítja az immunrendszer működését, visszaadja a fizikális életerőt és jó közérzetet biztosít.
CRANIO-SACRÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA A KÖVETKEZŐ ESETEKBEN AJÁNLOTT:
·fejfájás, migrén, szédülés;
·tinnitus (fülzúgás), egyéb fül-orr-gégészeti betegségek;
·lázas állapotok;
·stressz, feszültség, alvászavarok, hangulatzavarok;
·krónikus fáradtság, kimerültség;
·orthopédiai- és gerincproblémák, scoliosis (gerincferdülés), sportsérülések;
·krónikus nyak-, hát-, és derékfájdalom, lumbágó, isiász, ostorcsapás sérülés;
·állkapocs ízületi és fogászati problémák, fogcsikorgatás, állkapocs „kattogása”;
·pszichés problémák, pánikbetegség, depresszió;
·asztma, krónikus hörghurut, idült arcüreggyulladás, arctáji fájdalmak;
·baleseti koponya-, agyi-és gerincvelői sérülések, balesetek utáni rehabilitáció;
·műtét utáni működési zavarok, baleseti sokk;
·emésztési gondok, bélgyulladások, szaglás és ízlés zavara;
·hormonális problémák, menstruációs panaszok;
·terhesség alatti és utáni problémák, szülési trauma;
·szív-és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás;
·gyermekkori viselkedési zavarok, dadogás;
·tanulási nehézségek, dyslexia, dyscalculia, összpontosítási és megértési zavarok, hiperak-tivitás;
·autizmus, epilepszia, központi idegrendszeri sérülés (CP);
·csecsemőkori zavarok (pl. szopási nehézségek, alvásproblémák, gyomorkapu szűkület, kólika, kancsalság, stb.);
·agyi-gerincvelői folyadék áramlási zavara (CSF);
·betegségekből való felépülésnél, a test mindenfajta harmonizálására